szülőszoba | shop | új kollekció | rólunk | kapcsolat | partnerek | video | english
logo
 

 Nem kell a terhesség elején beszámolni a munkáltatónak – így is védett a kismama

2014-06-18

Az új Munka törvénykönyve szerint a kismamának ahhoz, hogy megillesse felmondási védelem meg kellett mondania munkaadójának, hogy terhes – holott erről talán ő maga sem tudott és az sem biztos, hogy a főnöknek akarta volna elsőként elmondani a nagy hírt. Mostantól erre nem kötelezhető: az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének rendelkezése, mely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának - ezért most a testület megsemmisítette a rendelkezést. Az ombudsman indítványára indult el a törvény felülvizsgálata.

Egyetértek az Alkotmánybírósággal abban, hogy a várandósság, a gyermekvállalás szándéka a nő magánügye. Amíg az állapotnak nincsenek külső jelei, addig az a nő intimszférájába tartozik, így az államnak és ezen keresztül a munkáltatónak sincs beleszólása, beavatkozási joga. Az erre vonatkozó adatoknak a munkáltató részére történő kötelező kiszolgáltatásának törvényi előírása a magánszférába való beavatkozás. Hiszen milyen már az, hogy a munkavállaló esetleg még a családjával sem osztotta meg a nagy hírt, de a munkahelyén már ajánlatos elmondania a 3. héten, mert tegyük fel egy leépítés közeleg. Korábbi munkahelyemen gyakorlatilag egy óriás létszámleépítés végén saját szememmel láttam, ahogy szinte csak (a leépítés hírére egyre nagyobb számban felbukkanó) kismamák maradtak – ezen a munkahelyen nem volt épp baráti a viszony a vezetőséggel, el nem tudom képzelni a helyzetet, amint egy koraterhesség hírét megosztottam volna velük. Éppen ezért az Ab indoklása kitér arra, hogy az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik és - bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával nyer bepillantást a magánszférájába - az nyilvánvaló módon nem önkéntes.

Repka Ágnes,  munkajogi szakokleveles tanácsadó, a Dolgozómami blog szerzője úgy véli, ez a bejelentés sok kismama számára hozott megkönnyebbülést. „Egyrészről érthető volt az Mt. 2012 július elsejei módosítása, hiszen korábban, ha a munkáltató felmondott egy olyan nőnek, aki maga sem tudta, hogy várandós, de a felmondás után az állapotáról tudomást szerzett - jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt munkajogi pert indíthatott a munkáltatója ellen. Így - bár a munkáltató nem akart jogellenesen eljárni - akár több milliós kártérítést s elmaradt munkabért kellett, hogy kifizessen a bíróság ítélete alapján.” Repka Ágnes szerint a módosítás több kárt okozott, mint amennyi haszna volt, ugyanis a bejelentési "kötelezettség" rendkívül durva beavatkozás volt az intim szférába, és sértette az emberi méltóságot, hiszen arra kötelezi a női dolgozókat, hogy munkáltatójuknak beszámoljanak a korai várandósságról, ennek megszakadása esetén a vetélésről, vagy arról hogy természetes úton nem lehet gyermekük, ezért emberi reprodukciós eljárásban vesznek részt. „Szerencsére Prof. Dr. Szabó Máté, alapvető jogok korábbi biztosa még 2012 decemberében benyújtott az alkotmánybírósághoz egy beadványt ez ügyben, s a május végén megszületett döntés igazolja a korábbi szakmai és laikus véleményeket: alaptörvény-ellenesnek minősítették és megsemmisítették ezeket a rendelkezéseket.” – mondja Ágnes.

A bírói gyakorlat eddig is a kismama-munkavállaló mellett döntött, még akkor is ha nem avatta be a terhessége hírébe a munkáltatóját. Ha a munkavállaló nem tudott várandósságáról felmondásának közlésekor, annak utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelentett. Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, ezt követően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérhette eddig is az intézkedés jogellenességének megállapítását. A várandósság első időszakában a nők nemegyszer maguk sem tudnak a várandósságukról, ez egészen nyilvánvaló. Az Mt. azonban attól függetlenül ír elő "a felmondás közlését megelőző" tájékoztatási kötelezettséget, hogy a munkavállaló nő tudomás szerzett-e a felmondási védelemre okot adó állapotáról.

„A hír megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy akkor holnaptól nem kell előzetesen bejelenteni, a felmondás közlése előtt a gólyahírt, ha védettséget szeretne egy kismama. Az alkotmánybíróság döntése még nem törvénymódosítás. Majd ha valóban törlik ezt a kitételt az Mt.ből, s a módosított törvény hatályba lép, akkor lehetnek a kismamák újra nyugodtak.” – mondja Repka Ágnes. „Ugyanakkor engem személy szerint az is nagyon érdekel, hogy a jogalkotó hogyan fogja a korábbi visszás helyzetet - ahol a munkáltató önhibáján kívül, nem szándékosan mondott fel az állapotáról nem is tudó női munkavállalójának - most megoldani. Szerencsésnek tartanék egy olyan megoldást, ahol a kismama, aki a felmondása után tudja meg az állapotát, nem indíthat munkajogi pert 30 napon belül, hanem köteles lenne visszamenni a munkáltatójához, és hitelt érdemlően bizonyítani várandósságát, amit a korábban közölt felmondás visszavonása, vagy semmissé tétele követne. Ez a szabályozás mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak egy elfogadható megoldást jelentene, hiszen a kismama munkaviszonya nem szűnne meg, míg a munkáltatót sem terhelnék olyan költségek, amiket valójában azért kellett régen megfizetnie, mert nem tudott valamiről, amiről nem is tudhatott.” – véli a szakember.

 

Címkék:
munka, szülés
easyweb