szülőszoba | shop | új kollekció | rólunk | kapcsolat | partnerek | video | english
logo
 

 Meztelenkedni a gyerek előtt

2014-09-26

Két meztelenkedésről szóló cikket olvastam ma.

Az egyik arról szólt, hogy egy apa, akit szexuális abúzussal vádolnak, gyermeke babakora óta fürdőnadrágban fürdött vele. A másik arról a szólt, hogy egy anya mindenképp szeretne, ha a fiai látnák őt meztelenül.

 

Az anya azt mondja, azt akarja, hogy a fiai még kamaszkoruk előtt megismerjék a női testet, megtudják miben különbözik az övéktől. Az anya szeretné, ha a fiai megtudnák, hogy mit jelent egy női testnek a szülés, hogy ne legyenek a jövőben irreális elvárásaik a párjukkal, hogy ha majd a feleségük azt mondja, hogy jaj de vastag a combom, akkor ők azt mondják neki, hogy dehogyis drágám, tökéletes. Ezért nem takargat semmit: mindenki meztelenkedhet, amikor csak akar.

Az apát nem értem. (És most nem a szexuális abúzus megtörténtére vagy meg nem történtére gondolok, mert erról nem tudok mit mondani.) Azt nem értem, hogy én - talán hibásan? - nem érzem, hogy abúzusnak tenném ki a gyerekeim, mégsem fürödtem velük soha az életben fürdőruhában. Kivéve persze a Balatont, ott szigorúan abban. Nekem is ellenkező neműek a gyerekeim, akár az apának, akár a cikkben említett anyának, mégsem takargatom előlük magamat. Sőt a férjem sem. Nem hinném, hogy itt kezdődik az abúzus – az a nem megfelelő érintésnél, a bizonyos dolgokra való kérésnél vagy felszólításnál, a hangsúlyok áthelyezésénél, egyszóval más dolgoknál indul. Az, hogy megfürdöm a kicsivel (a naggyal már nem), nem az, pedig épp annyi idős mint az apa kislánya. Furcsa nekem ez a fürdőruha, olyan megelőző védekezés, mintha már eleve valami rosszat feltételezne önmagáról. Mivel nekem tiszta a lelkiismeretem, engem továbbra is láthatnak a gyerekeim meztelenül. Nem az anya fennkölt céljai vezérelnek egyébként, hanem egyszerűen nekem ez így kényelmes. Még nem akarom magamra zárni a fürdőszobát, épp eleget fogják a gyerekeim bezárni előttem.

easyweb