Anyaként a munka világában: lehetetlen küldetés. Vagy mégsem?

A Kúria szerint is az anyasága miatt diszkriminált egy nőt az egyik országos állami szerv, akinek munkaszerződését ‘ismétlődő szülés veszélyére’ hivatkozva nem hosszabbítottak meg. A történet főszereplője a Helsinki Bizottsághoz fordult, és a segítségükkel munkaügyi pert indított korábbi munkáltatója ellen. A Kúria (korábbi ítéletét megváltoztatva) jogerősen megállapította, hogy a kismama az anyaságával összefüggésben hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve, így a per első fokon folytatódik tovább. 

Az ítélet előzménye, hogy Dóra (akinek a nevét megváltoztatták) hiába dolgozott jól, hiába volt megfelelő munkatapasztalata, mégsem alkalmazták tovább. A Magyar Helsinki Biztosság szerint nem ő az egyetlen nő, aki elment szülni, majd ezek után nem foglalkoztatták tovább, azonban ő volt az első, aki beperelte korábbi munkaadóját. 

(Forrás: Telex 2021. szeptember 3.) 

Az elképesztő történetet olvasva, arra voltunk kíváncsiak, hogy mit mondanak a b.boom kismama divat Instagram oldalának követői. Lehet-e anyaként dolgozni? Sikerült munkába állniuk, miután gyermekük született? Nehéz anyaként dolgozó nőnek is lenni vagy nem olyan bonyolult, mint ahogy hangzik? Milyen kihívásokat kell leküzdenie annak, aki szeretne a család mellett pénzt is keresni? Ezekre (is) kerestük a válaszokat, amiket szerkesztett formában meg is osztunk veletek!

Nem meglepő módon, rengeteg anyukát megmozgatott a téma és csak úgy özönlöttek a válaszok a kihelyezett kérdésmatricákra. Olyan is volt, aki személyesen, az üzletünkben járva mesélte el nekünk tapasztalatait. 

Nagy örömünkre, a válaszadók többségének nincsenek kiemelkedően rossz élményei, inkább úgy fogalmaztak, hogy a körülmények nem voltak ideálisak a visszatérésre. A legnagyobb gondot szemmel láthatóan az okozza, hogy a munkáltatók nem tudnak (vagy nem akarnak) kellőképp rugalmas foglalkoztatási formákat biztosítani az édesanyáknak, kevés a részmunkaidős vagy home office lehetőség. Bár utóbbinak a pandémia azért elég szélesre tárta az ajtót, még mindig vannak olyan helyek, ahol ha lehet, inkább a helyszíni munkavégzést preferálják olyan esetben is, amikor a munka 100 százalékban elvégezhető lenne otthonról is. 

Az első kérdésünkre, miszerint van-e tapasztalatuk női követőinknek a munkába való visszatérés terén, elsöprő többség válaszolt nemmel. 

Ez már önmagában elég elgondolkodtató. Igyekeztünk egy kicsit mélyebbre ásni, hogy ha nem tértek vissza a munkahelyükre, annak mi lehet az oka: inkább a családjukra fókuszálnak és elsősorban az anyaságra, vagy sokkal inkább arról van szó, hogy más foglalkoztatási formát kerestek ahhoz, hogy ne kelljen választani a család és a karrier között. Ebben a kérdésben nem sikerült dűlőre jutni, fele-fele arányban voltak azok a válaszadók, akik most egyáltalán nem dolgoznak és azok, akik inkább vállalkozók lettek. 

(Egyébként nagyon sok esetben azt tapasztaltuk és látjuk a válaszokban is megjelenni, hogy nem a karrier az, ami elsődlegesen mozgatja a nőket, hanem az, hogy a család egyszerűen nem teheti meg, hogy egy keresetre támaszkodjon illetve sokan nevelik egyedül a gyermeküket, nekik szintén létfontosságú az, hogy valamilyen megélhetést biztosítson az édesanya.) 

Rendkívül sokan számolnak be arról, hogy míg korábbi életükben a munka töltötte be a főszerepet (a párkapcsolatukon kívül persze), a gyermekük születése után ez egy csapásra megváltozott. Azok a nők, akik munkamániásként definiálták magukat, gyakran arról számolnak be, hogy mai fejjel már elképzelni sem tudják, hogy napi 14-15 órát a számítógép mellett töltsenek és nem szégyellik bevallani, hogy ők jól érzik magukat otthon, örömmel tölti el őket, hogy az irodai felelősség helyett most “csak anyának” kell lenniük. Éppen ők azok, akik a kistesó érkezését is sokszor úgy időzítik, hogy ne kelljen visszatérni a 3 év letelte után sem. 

Arra a kérdésünkre, hogy a szülés után mikor tértek ill. terveznek visszatérni a munkába, szintén a nagy többség úgy felelt, hogy 3 vagy annál több évvel később. 

Ennél valamivel kevesebben voltak azok (de még így is nagyon sokan) akik azt válaszolták, hogy két évvel a szülés után lettek ismét dolgozó nők. A magyar családtámogatási rendszer egyébként egészen egyedülálló módon 3 otthon töltött évet tesz lehetővé az édesanyáknak, különféle támogatási formákkal. (Az már más tészta, hogy a támogatásokhoz az édesanya korábbi bejelentett fizetését veszik alapul, így akinek például csak 4 órás munkaviszonya volt, az nem számíthat akkora összegre, amiből akár csak gyermeknek egy egész havi ellátását finanszírozni tudná.) 

Érdekesség: 

Az Egyesült Államokban például egyetlen napot sem fizetnek a kismamáknak a szülés után, nincs gyermekágyi ellátás. Svédországban például 480 napot fizet az állam, a szülő fizetésének 80 százalékát. Ezt a 480 napi fizetés a gyermek 8 éves koráig bármilyen elosztásban kérheti a szülő, és minimum 60 napot az apának kell kérvényeznie, hogy ő is ki tudja venni a részét a gyermeknevelésből. Norvégiában minden nőnek egy teljes évi fizetése jár (annak 100 százaléka) szülés után, míg a franciák szülés előtt 6, szülés után 10 hetet finanszíroznak.  (Forrás: 2017, promobox) 

Mik a nehézségek? 

A korábban említett részmunkaidő és otthoni munkavégzés lehetőségének hiánya mellett arról is sokan beszámoltak, hogy a munkaadók nehezen tudják kezelni a családdal járó olyan élethelyzeteket, mint például a gyerek(ek) betegsége. Akinek közösségbe jár a picikéje az tudja, hogy van olyan hónap amikor a kicsi mindössze egy hetet tud intézményben tölteni, a maradék három hétben otthon van lázasan, taknyosan, köhögősen. Míg korábban ezt nagyon sokan elintézték azzal, hogy orrfolyós gyermeket is bevittek a bölcsődékbe, óvodákba (a szükség törvényt bont, ugyebár), a koronavírus okozta helyzet miatt ezt már nem lehet kivitelezni. 

Talán ez is közrejátszik abban, hogy aki teheti, halogatja, hogy kisgyerek mellől újra visszatérjen a multik világába. Ugyanakkor, mind tudjuk, hogy minél többet van távol valaki a szakmájától, annál nehezebb lesz újra felvenni a fonalat. 3 év sem kevés, de aki 5-10 évet tölt el háztartásbeliként, csak akkor tudja versenyképesen tartani az önéletrajzát, ha folyamatosan képzi magát és nem hagyja elkopni a korábban megszerzett tapasztalatait. 

Amikor azt kérdeztük, hogy aki nem ment vissza a korábbi helyére, miért döntött így, szinte egyöntetű válaszként azt írták az édesanyák, hogy azért, mert inkább saját vállalkozást indítottak. A legtöbben úgy érezték, hogy csak így tudnak nagyobb szabadságot kapni ahhoz, hogy a saját életüket is menedzselni tudják. Nem kell magyarázkodni a főnöknek, amikor beteg a gyerek, rugalmasan alakítható a munkaidő. A b.boom is pont egy ilyen helyzet eredményeképpen jött létre. A munkahelyi elvárások nem voltak összeegyeztethetőek egy kisgyerekes család dinamikájával. 

Sokan tanulással töltötték a gyerekek mellett az otthoni létet, így akár egészen új karriert tudtak indítani, amikor a csemeték már nem igényelték napi 24 órában a jelenlétüket. Számottevő réteg írta, hogy kreatív vonalon indult el új szakmát keresve, a korábbi monoton munkája helyett. 

Persze, mint mindennek, a vállalkozóságnak is megvannak a hátulütői. Lehet, hogy nem kérdezi meg a főnököd, hogy tényleg beteg-e a gyerek, de itt te vagy az, aki ellátja a beteg gyereket és az is, akinek dolgoznia kell mellette. A munkaidő ritkán ér véget este 6-kor, sokan még hétvégén is nyomjuk, hogy valahogy utolérjük magunkat. Nehéz piacképes termékkel vagy szolgáltatással előrukkolni, hisz szinte mindent kitaláltak már előttünk. Különösen nehéz annak, aki kezdőtőke nélkül szeretne belefogni. Mindezek ellenére, sokszor mégis hívogatóbbnak tűnik ez az út. 

Arra a kérdésünkre, hogy előfordult-e veletek olyasmi, hogy a munkaadó nyíltan vagy burkoltan rákérdezett arra, hogy szeretnétek-e még a jövőben gyermeket, csak egy valaki válaszolt igennel. Elmondása szerint inkább csak poén jelleggel merült fel az interjún a dolog, komolyan nem másztak bele a témába. 

Olyan sztorit viszont hallottunk tőletek, hogy a kismama arról számolt be, hogy mióta tudják a főnökei, hogy gyermeket vár, kifejezetten mogorva hangnemben kommunikálnak vele és azokra a leveleire, amiben a CSED, illetve GYED-hez szükséges papírokat szeretné elintézni, nem kap választ. Másvalaki azt mesélte el, hogy épp előléptetés előtt állt a cégénél, amikor várandós lett, veszélyeztetett terhes, egyből táppénzre kellett mennie. Spontán vetélés miatt 11 hét után visszatért a munkájához, de azóta az előreléptetést nem kapta meg és azóta sem sikerült rendezni a kérdést, mindig van valami kifogás, hogy miért nem… 

Kövessétek a b.boom kismama divat oldalát az Instagramon is, ahol minden hónapban körbejárunk egy-egy kismamák számára is fontos témát!